A Trakai-szigeti vár Litvánia kulturális örökségének fontos része, és az UNESCO a világörökség részeként ismerte el. A középkori építészet egyedülálló példája, és egyike a világ azon kevés kastélyainak, amelyek egy szigeten épültek. A kastély és környéke népszerű helyszíne rendezvényeknek és fesztiváloknak, többek között koncerteknek, kiállításoknak és történelmi rekonstrukcióknak.A Trakai-szigeti várat a 14. században Kęstutis, Litvánia hercege építette egyik fő rezidenciájaként. Kęstutis azért választotta a szigeten lévő helyet, mert könnyen védhető volt, és panorámás kilátást nyújtott a környékre. A várat később Kęstutis utódai, köztük fia, Nagy Vytautas is használták.Az évszázadok során a Trakai-szigeti vár több ostromot és fosztogatást szenvedett el. A lengyel-svéd háború idején, 1655-ben a várat svéd csapatok fosztották ki. Később a várat börtönként használták, és számos politikai foglyot, köztük a 19. századi cáriellenes litván ellenállás tagjait is befogadták.Történelme során a Trakai-szigeti vár többször is átesett restauráláson és átépítésen. A legjelentősebb helyreállításra azonban az 1960-as években került sor, amikor a várat teljesen átépítették és restaurálták.A Trakai-szigeti várhoz számos kísértettörténet és legenda is kapcsolódik. A vár egyik leghíresebb kísértete állítólag a "Fehér Hölgy", egy fiatal nő, aki éjjelente jelent meg a vár látogatóinak. A legenda szerint a Fehér Hölgy az egyik litván herceg lánya volt, aki a 14. században a kastélyban élt. A fiatal nő szerelmes volt egy férfiba, akit apja nem helyeselt, és akit később egy csata során megöltek. A Fehér Hölgy összetört szívvel halt meg, és állítólag a szelleme azóta is a kastélyban él.Egy másik legenda, amely a Trakai-szigeti várhoz kapcsolódik, egy elrejtett kincsről szól. Azt mondják, hogy a vár 17. századi ostroma során a vár védői egy arany- és ezüstkincset rejtettek el a vár egyik termében. A kincset azonban soha nem találták meg, és állítólag még mindig a vár falai között rejtőzik.
